Főétel

Imádom a fényedet, nem tudom máshogy megfogalmazni, ami körülvesz és mindenki egyből érzi, aki veled van ❤️ Igazán izgalmas módon érkeztél tavaly 07.30-án 4:16-kor, majdnem úton a kórházba 🫣 Veled egy csodálatos kisbabát és testvért kaptunk, aki Ádit is móresre tanítja, ha kell 🥰 Nagyon sokban hasonlítunk, így már most könnyen “összeveszünk”, de közben egymás nélkül szinte fáj lenni ❤️ Sokban hasonlítasz imádott dédpapádra, aki januárban ment el, sokszor látom őt a tekintetedben, mozdulataidban és ahogy figyeled és a tanulod a világot 🥰

Főétel

Azzal kezdeném, hogy ezt a videót kicsit motivációnak is szánom, magamnak és mindazoknak, akik épp nehezebb napokat élnek meg. Egy olyan napon készítettem, amin Ádin háromszor cseréltem ruhát, különböző nem túl kellemes okok miatt, a kutya szét kaparta a terasz ajtót és Alex is egyből sírt mikor letettem (mondjuk ez hónapok óta konstans állapot az ő esetében). A kisbabás kor egyben a legszebb és legnehezebb időszak is, de olyan hamar eltelik, hogy nem engedhetjük meg, hogy elszalasszuk ❤️ Ezek a csodás mérföldkövek, mosolyok, kedvességek és ragaszkodás mindenért kárpótol 😍 Ha Te is épp ezt éled gondolj ezekre a pillanatokra, és Buddha mondására “Az a baj, hogy azt hiszed van időd” (nem vagyok nagy spirituális, de ez szerintem az egyik legigazabb mondás és így hátha a türelme is megszáll a nehéz pillanatokban 🫣)

Főétel

Szülés utáni (lelki) regeneráció a testünkkel elfogadásával kapcsolatban. Először is azzal kezdeném, hogy hálás vagyok a testemnek, mert két csodás gyereket hordott ki. Hogy elégedett vagyok e vele? Néha, némelyik ruhában, ez lenne a helyes válasz. Egy-egy előnytelen kép után gyakran esek kétségbe, nézegetem az előnyöseket és gondolkozom rajta mi történt. Próbálom sulykolni ezek csak képek. Sokan kerestetek meg a ruha próbás poszt után mi a titok? Igazából nem tudom, mert én sokszor nem is látom. Ádi születése után kb 2 héttel az esküvői súlyomban voltam, minden ruha jó volt, mondhatni büszke voltam. Jött a második terhesség, ami után azt vártam sima-liba, hazajövök a kórházból és elfelejthetjük a kismama nadrágokat. Na ez nem jött be. A súlyom stagnált, mindössze 4! kg jött le a szülés után, pedig kevesebbet gyarapodtam, mint Ádival – ott 20 kg plusz, pedig nem “zabáltam”, szemben Alex kb 14 kilójával, bár én az utolsó hetekben kerülöm a mérleget 🫣 Odafigyeltem, szoptattam, adtunk más babáknak is tejet, de 3-4 hónapig semmi. Eléggé magamba roskadtam, főleg türelmetlen maximalistaságom miatt. Utána tették páran szóvá, fogytam. Most kezdek a “gyógyulás” útjára lépni, 7 hónappal a szülés után. Próbálom elfogadni, hogy a második terhesség más és örülni annak, ami van. Nem tudom a harmadik baba után ez mennyi idő lesz, de amit ebből az egészből ki akartam hozni, hagyjunk időt a lelkünknek is elfogadni a változást, ami mindenkinek más ütemben történik és minden test egy csoda, ami életet ad ❤️